Bácsfeketehegy település honlapja
Helyi Közösség
Bácsfeketehegy Helyi Közösség
Első írásos emlékünk vidékünkre vonatkozóan egy zavaros birtoklási viszony peranyaga az 1426-os esztendőből. Későbbiek során Mátyás király idejében a földi paradicsomnak számító Bácskában csak a nagyon kiváltságosok nyerhettek birtokot. Első írott dokumentumunk, amelyben Feketehegy neve szerepel az Mátyás király adománylevele. A szövegből kitűnik, hogy a király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozza fényesebb udvartartása végett. A következő évszázadokból származó feljegyzések alapján többnyire lakott terület volt, de volt olyan időszak is, amikor elnéptelenedett pusztaként emlegetik.
1785-ben 210 kunhegyesi református magyar család telepedett le a feketicsi pusztára. Az új helyet, Feketehegyet Köröskényi Mihály a kamarai mérnök mérte fel, kijelölte a falu, az utcák, a templom, parókia, iskola, községháza, jegyző háza, uradalmi mészárszék és kocsma helyét, szérűskerteket, legelőket, szántóföldet. Lakóhelyeiket saját maguk építették fel, a mérnöki kimérés után. Mindjárt megkezdték az egyházi oktatás szervezését és a templom építését, amely a mai református templom helyén volt.
Az 1820-as évektől a szomszédos Szeghegyről németek szivárogtak be a faluba, akik rövidesen a falu lakosságának harmadát tették ki.
Az együttélés évei alatt a különböző nemzetiségű népek megtanultak egymás mellett élni, még, ha ez néha nem is volt olyan egyszerű.
A második világháború után a faluban maradt német lakosságot Németországba deportálták. Üresen maradt házaikat 1946-ban szerb és montenegrói családokkal népesítették be. Ez egy újabb próbatétel volt egymás különbözőségének megértésére, de az őslakosoknak és az újonnan beletepülőknek végül ismét sikerült leküzdeniük ezeket a nehézségeket.
Bácsfeketehegyet a mai napig a vegyes nemzetiségi összetétel jellemzi. Többnyire magyarok, montenegróiak, szerbek és kisebb számban más nemzetiségűek élnek a településen.
A ma is létező Bácsfeketehegy Helyi Közösséget Kishegyes Község Tanácsa és Kishegyes Község Képviselő-tesülete alapította 1965. július 12-én, melyen keresztül a lakosság és az általa létrehozott egyesületek megvalósíthatják különböző szükségleteiket és érdekeiket. A Helyi Közösség munkáját annak Tanácsa irányítja, mely 15 tagot számlál.
Bácsfeketehegy Helyi Közösség közigazgatásilag Kishegyes Községhez tartozik, határos Szeghegy, Verbász és Szenttamás településekkel.
A falu napjának megünneplésére minden év június hónap második hétvégéjén kerül sor, egyidőben a méltán híres bácsfeketehegyi meggy érésével, melynek szedése szintén okot ad az itt élők számára az ünneplésre. A falu- és meggynap mára a falu legjelentősebb rendezvényévé nőtte ki magát, a helyi lakosság, a más vajdasági településeiről és a környező országokból ide látogató vendégek nagy örömére.
A Bácsfeketehegy Helyi Közösség különösen büszke arra, hogy több hazai és külföldi településsel is testvértelepülési kapcsolatot ápol, amelyekkel közösen vesz részt pályázatokon, látogatják egymás rendezvényeit és kölcsönösen segítik egymás munkáját.
Bácsfeketehegy összesen 11 testvértelepülési szerződést írt alá az elmúlt évek során, mégpedig a következőkkel:
- Kunhegyes (HU)
- Szank (HU)
- Somlószőlős (HU)
- Ruzsa (HU)
- Kocsér (HU)
- Comuna Salard (RO)
- Vydraniy-Hodos (SK)
- Občina Hodoš (SLO)
- Zmajevac (HR)
- Torda (SRB)
- Golubinci (SRB)
A Helyi Közösség épülete más intézmények helyi kirendeltségeinek is otthont ad. A lakossági gondok, észrevételek bejelentése mellett, egyéb ügyeket is intézhetnek az arra érdekeltek, hiszen az anyakönyvvezetőt, a községi komunális vállalat képviselőit, a Vörös Kereszt aktivistáit és a Falugazdász Iroda képviselőjét is megtalálják a Testvériség utca 30. szám alatt.
TOVÁBBI BEJEGYZÉSEK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN
