Kun hagyományok Bácskában

Nagy múltú Nagykunsági Alkotótábor működik Bácsfeketehegyen – Az érdeklődés évek óta töretlen a tábor iránt

Az idei évben a XXIV. alkalommal került megrendezésre a Nagykunsági Alkotótábor Bácsfeketehegyen. A tábor a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület hagyományos rendezvénye, amely az évek során töretlen népszerűségnek örvend. A résztvevő gyerekek öt napon át képzett oktatóktól tanultak hagyományos kun kézműves technikákat, s az idei évtől népdalokat és népi játékokat is elsajátíthattak. A nagy múltú tábor alapítója Tóth Harangozó Vera, aki az idén oktatóként vett részt a munkában. Elmondása szerint a tábor igazából egy matyó hímzés miatt indult útjára.

Tóth Harangozó Vera

– Tudni kell, hogy Bácsfeketehegy az 1700-as évek második felében települt be a Nagykunságból. A tábor ötlete pedig onnan jött, hogy a református imateremben a szádák kalocsai hímzéssel voltak díszítve. Elgondolkodtam, hogy ha mi Kunhegyesről származunk és van eredeti kun hímzés, akkor a szádáink miért nem kun hímzésesek. Ezt követően elmentem Kunhegyesre, valamint más kun lakta településekre, ahonnan a vajdasági kunok származnak. Ott töltöttem tíz napot, és ez az idő alatt gyűjtést végeztem. Itthon az összegyűjtött anyagot feldolgoztuk, így indult el a Nagykunsági Alkotótábor. 1995-ben szerveztük meg az első tábort, és sok évig cseretáboroztunk a Kunhegyesiekkel. Ők jöttek ide, mi pedig mentünk hozzájuk. Sajnos, az anyagiak miatt ennek az együttműködésnek vége szakadt, viszont most már vannak oktatóink, akik kitanulták a kun kézművességet – mondta el az alapító.

A Nagykunsági Alkotótáborra a bácsfeketehegyiek rögtön vevők voltak, mondhatni azóta is töretlen a népszerűsége. Tóth Harangozó Vera szerint a kezdeti népszerűséghez az is hozzájárult, hogy háborús időben tartották meg az

első tábort. Akkor mindenkinek nagyon fontos volt az identitása, és a tábor pontosan ezt erősíti meg. A tábor létszáma kezdetektől fogva 50 és 70 gyerek között mozgott, és azóta is tartja magát. A gyerekek csoportokban dolgoznak különféle kézműves technikák elsajátításán.

– Foglalkozunk szövéssel, gyöngyfűzéssel, kunhímzéssel, nemezeléssel, agyagozással, rongylabdakészítéssel és batikolással. Az idei évben ezekhez adódott hozzá a népdaléneklés a és a népi játékok. Természetesen kun népdalokat tanulnak a gyerekek. Az idei tábor keretében tettünk egy látogatást a tájházban. Ott ugyanolyan eszközökkel találkozhattak, amilyenekkel a táborban dolgoztunk. Egy kicsit meg is lepődtem, mert a gyerekeket nagyon érdekelték a látottak, és arra is odafigyeltek, amit meséltünk nekik. Ez nagyon pozitív, hiszen a gyerekek többsége ki sem mozdul a számítógép és a tévé elől – mondta el a tábor alapítója.

A táborban készült alkotások (Lakatos János felvétele)

Az idei tábor megszervezését egy nagyon komoly pályázási folyamat előzte meg, számolt be lapunknak Hajvert Lódi Andrea, a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület elnöke.

– Szerencsére sikerült támogatást nyernünk a táborra a Magyar Nemzeti Tanácsnál és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél. Emellett a tartományi oktatási titkárságtól és Kishegyes község önkormányzatától is kaptunk segítséget, így jött össze a szükséges anyagi háttér. Nagyon szerencsések vagyunk az idei évben, hogy a számos és nem olcsó alapanyagot biztosítani tudtuk. Emellett a gyerekek étkeztetését is megoldottuk, így elmondható, hogy nagyon jó körülmények között tudtunk dolgozni – számolt be az elnök, majd azt is megtudtuk tőle, hogy a gyerekekkel az idén nyolc oktató foglalkozott. Tóth Harangozó Vera kunhímzést oktatott, Sárándi Gyöngyi szövést, Nagy Lengyel Anikó gyöngyfűzést, Horváth Renáta agyagozást, Tokics Etelka rongylabdakészítést és varrást, Kormos Irén csigatészta-készítést, Török Noémi népi éneket, Tumbász Kornélia pedig népi gyermekjátékokat.

Ami a Nagykunsági Alkotótábor jövőjét illet: bővíteni szeretnék a foglalkozások listáját, mondta el Hajvert Lódi Andrea.

– Szeretnénk olyan foglalkozásokat is bevezetni, amelyek a fiúk számára is izgalmasabbak. Fafaragás szokott lenni, de sajnos most az oktató külföldön van, ezért nem tudtuk megszervezni. A jövő évben ezt mindenképpen szeretnénk ismét bevenni a programba, valamint kovácsmesterségből is szeretnénk bemutatót tartani. Nagyon fontos, hogy a gyerekek itt kézzel készítenek tárgyakat, természetes anyagokból. Kicsit próbálunk ellene menni annak, hogy a kínaiban veszünk olcsó műanyag dolgokat, majd gyorsan eldobjuk, mert tönkremegy. A résztvevők létszáma azt mutatja, hogy van érdeklődés ez iránt, épp ezért tovább kell fejlesztenünk – fogalmazott az elnök, majd hozzáfűzte, hogy a közeljövőben a vajdasági kun településekkel szeretnének szorosabb együttműködést kialakítani a tábor kapcsán.

L.J.

Forrás: Magyar Szó, 2019. augusztus 19.

Kattintson ide a Vajdasági RTV tudósításának megtekintéséhez.

[VISSZA A WEBOLDALRA]