4°С
4°С
Rólunk
Vajon milyen nyomot hagyunk a történelemben? A táj, ahol élünk, milyen történeteket mesél? Az itt élő közösség vajon vigyáz-e a hagyatékára? A jövő emberének évtizedek elmúltával van-e mire visszatekinteni? A felettünk elrepülő madarak az ég magasából letekintve egy megőrzött természeti környezetet láthatnak vagy pusztaságot? Vannak e elképzeléseink a jelen kihívásaira? Formáljuk e saját jövőnket? Az a szólás járja, hogy a szó elszáll és az írás megmarad.
Bácsfeketehegy település új honlapjának útra indításával a falunk és a környezetünk iránti elkötelezettségünket fejezzük ki. A weboldal Bácsfeketehegy Helyi Közössége és a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület együttműködésével jön létre 2019. júniusában. Annak a megújulásnak és új feladatvállalásnak a jegyében, amely ez év tavaszán megfogalmazódott. Nem kisebb célokat tűztünk ki magunk elé, mint Bácsfeketehegy digitalizált helytörténeti múltjának bemutatása; a helyi szellemi és tárgyi örökség megőrzése; a közösségi folyamatok ösztönzése; a nemzeti, az európai és az egyetemes keresztény kultúra népszerűsítése; civil szervezetek és intézmények tevékenységének figyelemmel követése; a magyar kultúra ápolása; a polgári részvételre épülő helyi közélet dinamizálása; a település közösségi életének bekapcsolása a szélesebb környezetben zajló fejlesztési és felzárkózási folyamatokba; együttműködés ösztönzése magyarországi és szerbia településekkel; bemutatkozási lehetőség megteremtése településünk fejlesztésével foglalkozó közösségek számára; a település fejlesztésére, az élet- és környezetminőség javítására, a szülőföldön való boldogulásra irányuló társadalmi megmozdulások ösztönzése; a helyi társadalom kapcsolatrendszerének fejlesztése; az élhetőbb és megtartó környezet kialakítását célzó tevékenységek megszervezésében kiemelt figyelem fordítása a fiatalokra; a folyamatos kapcsolattartás serkentése azokkal a falubeliekkel, akik külföldön tartózkodnak tanulás vagy munkavállalás miatt; a családbarát és a generációk közötti kapcsolatokat, együttműködést elősegítő programok bemutatása; az őshonos népek közötti kulturális kapcsolatok fenntartása; a települési önkormányzat és a helyi közösség munkájának bemutatása; az Európai Uniós csatlakozás népszerűsítése; a digitális világban történő elektronikus közszolgáltatások megismerésének segítése; az állami, a nemzeti, a vallási, a társadalmi és településhez kötődő ünnepek bemutatása; a településhez és a közösséghez kapcsolódó közérdekű, helytörténeti, művészeti, és szakmai kiadványokat megjelentetése; az egyéni és közösségi tudást és kreativitást erőforrásként értelmező és használó helyi gazdaság bemutatása… Ezeknek a céloknak a megvalósításában egy lépcsőfok ez az új honlap is.
Egy
felület, ahol hírt adhatunk a világnak mindarról, ami Bácsfeketehegy. Egy
kapocs. Amely digitálisan segíti az összekapcsolódást.
Hírek
.png)
-page-001.jpg)
 másolata.jpg)
Helyi Közösség
Első írásos emlékünk vidékünkre vonatkozóan egy zavaros birtoklási viszony peranyaga az 1426-os esztendőből. Későbbiek során Mátyás király idejében a földi paradicsomnak számító Bácskában csak a nagyon kiváltságosok nyerhettek birtokot. Első írott dokumentumunk, amelyben Feketehegy neve szerepel az Mátyás király adománylevele. A szövegből kitűnik, hogy a király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozza fényesebb udvartartása végett. A következő évszázadokból származó feljegyzések alapján többnyire lakott terület volt, de volt olyan időszak is, amikor elnéptelenedett pusztaként emlegetik.
1785-ben 210 kunhegyesi református magyar család telepedett le a feketicsi pusztára. Az új helyet, Feketehegyet Köröskényi Mihály a kamarai mérnök mérte fel, kijelölte a falu, az utcák, a templom, parókia, iskola, községháza, jegyző háza, uradalmi mészárszék és kocsma helyét, szérűskerteket, legelőket, szántóföldet. Lakóhelyeiket saját maguk építették fel, a mérnöki kimérés után. Mindjárt megkezdték az egyházi oktatás szervezését és a templom építését, amely a mai református templom helyén volt.
Az 1820-as évektől a szomszédos Szeghegyről németek szivárogtak be a faluba, akik rövidesen a falu lakosságának harmadát tették ki.
Az együttélés évei alatt a különböző nemzetiségű népek megtanultak egymás mellett élni, még, ha ez néha nem is volt olyan egyszerű.
A második világháború után a faluban maradt német lakosságot Németországba deportálták. Üresen maradt házaikat 1946-ban szerb és montenegrói családokkal népesítették be. Ez egy újabb próbatétel volt egymás különbözőségének megértésére, de az őslakosoknak és az újonnan beletepülőknek végül ismét sikerült leküzdeniük ezeket a nehézségeket.
Bácsfeketehegyet a mai napig a vegyes nemzetiségi összetétel jellemzi. Többnyire magyarok, montenegróiak, szerbek és kisebb számban más nemzetiségűek élnek a településen.
A ma is létező Bácsfeketehegy Helyi Közösséget Kishegyes Község Tanácsa és Kishegyes Község Képviselő-tesülete alapította 1965. július 12-én, melyen keresztül a lakosság és az általa létrehozott egyesületek megvalósíthatják különböző szükségleteiket és érdekeiket. A Helyi Közösség munkáját annak Tanácsa irányítja, mely 15 tagot számlál.
Bácsfeketehegy Helyi Közösség közigazgatásilag Kishegyes Községhez tartozik, határos Szeghegy, Verbász és Szenttamás településekkel.
A falu napjának megünneplésére minden év június hónap második hétvégéjén kerül sor, egyidőben a méltán híres bácsfeketehegyi meggy érésével, melynek szedése szintén okot ad az itt élők számára az ünneplésre. A falu- és meggynap mára a falu legjelentősebb rendezvényévé nőtte ki magát, a helyi lakosság, a más vajdasági településeiről és a környező országokból ide látogató vendégek nagy örömére.
A Bácsfeketehegy Helyi Közösség különösen büszke arra, hogy több hazai és külföldi településsel is testvértelepülési kapcsolatot ápol, amelyekkel közösen vesz részt pályázatokon, látogatják egymás rendezvényeit és kölcsönösen segítik egymás munkáját.
Bácsfeketehegy összesen 11 testvértelepülési szerződést írt alá az elmúlt évek során, mégpedig a következőkkel:
- Kunhegyes (HU)
- Szank (HU)
- Somlószőlős (HU)
- Ruzsa (HU)
- Kocsér (HU)
- Comuna Salard (RO)
- Vydraniy-Hodos (SK)
- Občina Hodoš (SLO)
- Zmajevac (HR)
- Torda (SRB)
- Golubinci (SRB)
A Helyi Közösség épülete más intézmények helyi kirendeltségeinek is otthont ad. A lakossági gondok, észrevételek bejelentése mellett, egyéb ügyeket is intézhetnek az arra érdekeltek, hiszen az anyakönyvvezetőt, a községi komunális vállalat képviselőit, a Vörös Kereszt aktivistáit és a Falugazdász Iroda képviselőjét is megtalálják a Testvériség utca 30. szám alatt.
Események
A szüreti rendezvényt Bácsfeketehegyen minden év szeptemberének második hétvégéjén tartjuk meg. Délelőtt a táncosaink és zenészeink lovaskocsikkal járják körbe a falut, és több megállóhelyen mutatnak be műsort. Ezeken a helyeken a fogadó családok vagy utcabeliek megvendégelik őket. A kultúrotthonnal szemközti parkban birkapaprikást főznek, a kultúrotthonban a borászok tartanak szakmai tanácskozást, este pedig zenés program várja a vendégeket.
Bácsfeketehegyen 1995-ben szervezte meg az első kunsági tábort Tóth Harangozó Vera, aki azóta is szakmai vezetője ennek a hagyományápoló rendezvénynek. A tábor célja a településünk hagyományos kunsági kézművességéhez kapcsolódó alkotó technikák megismerése, ezek gyakorlása, elsajátítása, továbbéltetése. Az oktatás elsősorban a kunhímzésre, a szövés, a nemezelésre fókuszál, de minden évben számos más technika is terítékre kerül, mint például gyöngyfűzés, agyagozás, vesszőfonás, fafaragás stb.
Ezeknek a technikáknak a gyakorlásával szeretnénk elérni, hogy a gyerekek jobban megismerjék őseik kézműves mesterségeit, és hogy tovább éltessék ezeket a hagyományokat. A foglalkozások során ismereteket szereznek a hagyományosan használt természetes anyagokról, azok színezéséről, és a díszítés során lehetőséget kapnak a kreativitásuk kihasználására és fejlesztésére is.
A tábor végén az elkészült kézműves tárgyakból kiállítást szervezünk a Kultúrotthonban.
A falunapot és a feketicsi meggyet június második hétvégéjén ünneplik a bácsfeketehegyiek. Az első Meggynapokat 2004-ben szervezte meg a Zöld Dombok közösség- és környezetfejlesztési szervezet, az első Falunapot pedig 2005-ben a Helyi Közösség. A két rendezvény ettől kezdve egybeforrt, és mára már a település minden intézménye és szervezete bekapcsolódik az eseménybe.
Hogy miért június elején? Mert 1785-ben az év ezen időszakában anyakönyvezték az első bácsfeketehegyi újszülöttet, valamint ilyenkor érik a meggy is. A különleges feketicsi meggy, amely a biotermesztésre rendkívül alkalmas, növényvédő permetezés nélkül termeszthető, a gyümölcse pedig nagyon értékes. A prima néven elfogadott meggyfajta abban is különleges, hogy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet a tulajdonosa (a helyi Gazdakör Mezőgazdászok Egyesülete).
A falunap dátumának meghatározásakor a Helyi közösség Tanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy falunapként június második hétvégéje, mint a feketicsi meggy ünnepnapja, minden itt élő nemzet számára elfogadható. Hiszen elvileg mindenki utcájában, háza előtt van meggyfa, és a lakosság döntő többsége, ha a meggyszedést nem is, de a meggyből készült termékeket igencsak kedveli.
A rendezvénysorozat hagyományos elemei a termékbemutatók és -kóstolók, kiállítások, a meggyel kapcsolatos szakmai programok, a főzőverseny, különböző kulturális- és gyermekprogramok, szórakozási lehetőségek, utcabál és tüzijáték.
2016-ban az alábbiakat nyilatkozta Bojtos Béla, bácsfeketehegyi tanácselnök: „A fiatalok találták ki a meggynapot, és azóta is köszönetet mondok nekik, mert másként látták a világot, mint mi idősebbek és hála Istennek, hogy így van. Hogy a falunap és a meggynap össze van kapcsolva, az azért jó, mert akkor mindenki otthon érzi magát a meggyben is, a faluban is.”
Gyermekszínjátszó Találkozónk célja, hogy megmutatkozási lehetőséget, szakmai visszajelzést és szakmai kapcsolatépítési lehetőséget nyújtson a Vajdaságban működő magyar gyerekszínjátszó csoportok számára. A Találkozó átjárást biztosít a magyarországi Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóra – annak válogatója.
Fontosnak tartjuk, hogy a fellépő csoportok megismerkedjenek egymással, egymás munkájával, kapcsolataik megerősödjenek, a felkészítő tanárok pedig részletes szakmai elemzést kapjanak a zsűritől a további szakmai fejlődés érdekében. Az évek során a Találkozó jellegzetességévé vált, hogy a fellépő gyerekek számára műhelyfoglalkozásokat szervezünk, kis szakmai tréningeket, ahol egyrészt szakmai praktikákat leshetnek el színházi, színházpedagógiai és drámapedagógiai szakemberektől, másrészt a különböző településekről érkezett társaikkal együtt játszhatnak, alkothatnak. Ezzel is erősítve a közösségi élményt.
.jpg)
A feketicsi meggy
A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeretetét, s megérkezésük után rögtön a szőlőtelepítés engedélyezését kérvényezték. Ebben az időben a szőlő ritkán szerepelt monokultúraként, ugyanis a tőkék közé rendszerint gyümölcsfákat ültettek. A ma bácsfeketehegyi – feketicsi meggyként ismert tájfajta első csemetéi Sárközi Ferenc szerint az 1910-es években kerülhettek Bácsfeketehegyre. A történet szerint 1912-ben két feketehegyi legény Kecskeméten töltötte katonaéveit, s az ottani piacon találkoztak a fekete, nagy szemű, édes meggyel, melyet annyira megkedveltek, hogy nem nyugodtak, amíg rá nem találtak, honnan lehet a fajta csemetéjét megszerezni. Mindketten egy-egy fácskával tértek haza.
Az 1930-as években a májusi fekete meggyként emlegetett gyümölcs még csak a feketicsi gazdák szőlőskertjeiben fordult elő, bár a meggyfák nagyon jól fejlődtek ezen a talajon, és szaporításuk is könnyű volt az anyagyökérről kitörő sarjak révén. A feketicsi meggy nem sokára megjelent a szomszédos települések piacain, és az 1950-es évektől beindult a tömeges felvásárlása is. Mind keresettebb lett ez a koránérő, édes meggyfajta, és a meggytermesztés meghatározó jelleget nyert Feketics gyümölcstermesztésében. A fénykor az 1960–70-es évekre tehető, amikor a Földműves Szövetkezet ingyenes facsemetéket biztosított, s a legnagyobb ültetvények 2000–5000 meggyfát számláltak. Az évi termés elérte az 500 tonnát, és a feketicsi meggyre igen nagy kereslet volt mind belföldön, mind külföldön.
A 70-es évek második felében azonban megindul a hanyatlás. Ettől kezdve mindinkább akadozott a termés értékesítése, ugyanis a nyugati piacon megjelenő, géppel szedett, olcsóbb meggyel nem tudtak versenyezni a feketicsi termelők. Az ültetvények nagysága lassan csökkenni kezdett, bár a becslések szerint még ma is 3000–3500 meggyfa lehet a faluban. A termést egyrészt frissen értékesítik a környező kisvárosok piacain, másrészt pálinkaként hasznosítják.
A helyiek azonban koránt sem feledkeztek meg arról, hogy mit köszönhetnek a meggynek, és hogy milyen lehetőségek lakozhatnak még benne. A helyi Gazdakör neves szakemberek segítségével elérte, hogy a falura jellemző, tájjellegű fajtakör egyik tagja fajtaelismerést kapjon. A prima névre keresztelt fajta leírásában a szakértők kiemelték annak kiváló beltartalmi adottságait és magas élvezeti értékét. A bácsfeketehegyi – feketicsi meggy gyümölcse tetszetős, sötétbordó színű, kiváló a cukor-sav harmóniája, íze jellegzetesen aromás, húsa és leve sötétvörös, erősen festő, finoman rostos, bőlevű. Színanyaga a feldolgozás során nem veszti el ragyogását, nem barnul meg, amely feltehetően jelentős antioxidáns tartalmának köszönhető. Frissen fogyasztva is kiváló, de készülhet belőle befőtt, lekvár, dzsem, likőr, ivólé, szörp, bor és nem utolsó sorban pálinka, vagyis meggytargyi. Jól megfelel neki az itteni talaj és a klíma, könnyen szaporítható és mivel ellenálló a betegségekkel szemben vegyszeres kezelés nélkül is termeszthető, ezért rendkívül alkalmasnak látszik a biotermesztés számára.
A prima néven elfogadott meggyfajta abban is különleges, hogy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet a tulajdonosa.
Az idők során Bácsfeketehegy neve szinte összenőtt az itt
termő fekete meggyel, melyet az is bizonyít, hogy a minden június elején
megtartott Meggynapok egyben a falu ünnepét jelentik.
Fecske
Helytörténet
Intézmények
Nikola Đurković Általános Iskola
O.Š. "Nikola Đurković",
24323 Bácsfeketehegy / Feketić, Bratstva bb.
tel/fax: +381-24-738-071 (titkári iroda)
tel: +381-24/4-738-537 (igazgatói iroda)
e-mail: durkovic@stcable.net
http://www.skolafeketic.edu.rs
igazgató: Kanyó István
Pán Péter Óvoda
Zabavište "Peter Pan"
24323 Bácsfeketehegy / Feketić, Bratstva 23.
tel: +381-24/4-738-349
igazgató: Janó Marika
Kozma Lajos Könyvtár
Biblioteka „Kozma Lajoš“
24323 Bácsfeketehegy / Feketić, JNA 24.
tel: +381-24/4738-828
email: bfhkonyvtar@gmail.com
http://bacsfeketehegy.librarykh.org.rs/
igazgató: Nagy Erzsébet
Bácsfeketehegyi Református Keresztyén Egyházközség
24323 Bácsfeketegy / Feketić, Bratstva 26.
Telefon/fax: +381-24/4-738-070
lelkipásztor: Orosz Attila, esperes
e-mail: orosza1970@gmail.com
Helyi közösség Bácsfeketehegy
Mesna Zajednica „Feketić”
24323 Bácsfeketehegy/ Feketić,Testvériség utca 30.
tel/fax: +381 24/4-738-040
e-mail: mz.feketic@gmail.com
tanácselnök: Bojtos Béla
titkár: Juhász Attila
Komunal Közvállalat Kishegyes – Bácsfeketehegyi részleg
Javno Perduzeće „Komunal” Mali Iđoš – ogranak Feketić
24323 Bácsfeketehegy/ Feketić, Testvériség utca. 30.
tel:+381-24-4738-813
https://jpkomunal.rs
igazgató: Zabos Tibor
a bácsfeketehegyi részleg vezetője: Martinović Božidar
Egészségház
Dom Zdravlja
24323 Bácsfeketehegy / Feketić, Marsala Tita 23.
Tel: +381-24 / 4-738-044
igazgató: dr. Martinović Marko
Kapcsolat
Bácsfeketehegy Helyi Közösség
Mesna Zajednica Feketić
24323, Feketić / Bácsfeketehegy, Bratstva 30.
tel: +381/24/4-738-040
mail: mz.feketic@gmail.com
Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület
Mađarsko udruženje za negovanje kulture i očuvanje lokalne istorije „Feketić“
24323 Feketić/Bácsfeketehegy, JNA 24.
tel: +381/24/4-738-826
mail: office@bacsfeketehegy.rs
Politika privatnosti | Adatvédelmi nyilatkozat | Privacy policy | Brisanje podataka | Adatok törlése | Deleting Facebook Data
